Irházi János blogja

Hogy Iohannis nyert, és nem Ponta, az örömteli. Mégis, szerintem nekünk, magyaroknak nem kellene túlpezsgőzni Iohannis győzelmét. Igaz, a románoknak sem. Iohannis sikerével kapcsolatban „dézsávűm” van, szerintem pontosan úgy, és azért nyert, mint Iliescu 2000-ben. Emlékezzünk vissza, akkor a második fordulóba Iliescu került össze Vadim Tudorral, s mi magyarok joggal futottunk voksolni, nehogy egy szélsőséges, nacionalista államfője legyen az országnak. …Tovább →

Az ukrán-orosz válság miatt eluralkodott bizonytalanság és kiszámíthatatlanság miatt 1989 után talán sose volt ennyire fontos a romániai elnökválasztás kimenetele, mint most: Bukarest megbízható, USA- és Nyugat-barát NATO-szövetséges marad, vagy elcsúszik Moszkva és Peking irányába? A tét óriási, ezt fölösleges ecsetelni. A félelnöki köztársaságot választó Románia élén 2000-től, Traian Băsescu személyében elkötelezett Amerika- és NATO-barát államfő regnált, most viszont máris …Tovább →

Kár és sajnálatos, hogy Réhon József ny. tanár pénteken a Kovách Géza Emléknapon elsősorban magát, és az igazából élettel soha meg nem töltött Kovách Géza Baráti Társaságot érthetetlen túlbuzgalommal nyomta a hallgatóság orra alá. Bevallotta, hogy a társaság „takaréklángon ég”, 15 hónap alatt mindössze kettő darab asztalitenisz versenyt hoztak össze. Ő biztos tudja, de mi, sokan, Kovách Géza tanítványok nem …Tovább →

Semmit. És itt akár abba is hagyhatnám az írást. De nem teszem. Tegnap ismét bent bóklászhattam az aradi várban, parancsnok-kinevezés volt, ilyen alkalmakkor bemehet a sajtó. Ki is használom, akárhányszor csak tehetem. Pedig bent, az omladozó ferences rendi templom láttán, a nem létező bicskám rendre lyukat rág a zsebemben. Mindig úgy megyek be, hogy már csak a romjait láthatom. Jelentem, még …Tovább →

Számomra a központi média okádta árvízhisztéria az undorból a szánalomba csapott át. Nyilván, nem arra a sok tízezer szerencsétlen emberre gondolok, akiknek a víz elvitte a házát, termését, bútorát, mindenét. Hanem arra gondolok, hogy negyed évszázad is kevés volt, hogy legalább szisztematikusan elkezdjék a legforróbb megyékben az árvízvédelem megoldását. Minden kormány magasról letojta az egészet, erre most az aradi PSD …Tovább →

A magyarság apró lépésekkel való kiszorítása Arad megyéből újabb gyöngyszemmel gazdagodott, habár én ezt inkább újabb temetői gyertyának nevezném. Holnap, július 20-án lesz Kovaszincen a Nemzetiségek Fesztiválja, amelyet, kapaszkodjanak meg, a helyi ortodox plébánia szervez. Ennek fényében természetesen, mi, magyarok nulla jót várhatunk el. S amit elvárunk azt meg is kapjuk. A más vallások, nemzetiségek iránti intoleranciában világhírnevet szerzett ortodox …Tovább →

És egy Istennek sem akad már meg végre egy Arad megyei magyar történész, helytörténész torkán. Hosszú hetek, hónapok óta, odüsszeai mennyiségben tolják le a rrromán helytörténeti galuskát az olvasó torkán, mi meg csak kussolunk, még egyetlen felháborodott, kiigazító magyar szöveget sem olvastam. Szakembertől, hozzáértőtől. Pedig ideje lenne gátat szabni, legalább kikérjükmagunknak szinten, mert ha továbbra is akadálytalanul írják Arad kerületeinek, …Tovább →

Hát, ennél borzalmasabb logót nem is tervezhettek volna Aradnak az Európa Kulturális Fővárosa (EKFF) pályázathoz való indulásra, a pályázat, a város népszerűsítésére. Mert azoknak a színes bizbaszoknak semmi közük Aradhoz. Ja, hogy az aradi vár hatszögű formájára hajaznak? Ha nem mondják, sosem jövök rá. De mondták. Csakhogy egy logó akkor ér valamit, ha nem kell hozzá magyarázatot fűzni, ha valóban …Tovább →

Világosabban fogalmazva: Arad készülődése az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésére. A rémségekkel teli kicsiny bolt nyikorgó kapuját Gheorghe Falcă polgármester tárta ki ma délben, amikor bemutatta a népségnek, kik lesznek az alapítói a pályázatot előkészítő egyesületnek. Hát, optimista alkat lévén, rendre azt hiszem, nincs lejjebb. De megint csalódtam magamban, mert a mélység feneketlen, a ma kulturális aradi atyaistenekként felvonultatott fiúknak, …Tovább →

Betojt a többség, hogy a franciák elviszik a Daciájukat Marokkóba. Amit még Ceausescu truttyantott nekik.  A marokkói Tangerben a Renault most százhússzal fejleszti a gyárát, a kigördülő autó azonnal hajóra gurulhat, a munkaerő meg olcsóbb tán, mint Pitesti-en. Azt mondom: vigyék. Nyoma ne maradjon, Pitesti-en, ültessenek erdőt a helyébe. Mert ha egy nép bunkó, és negyed évszázada saját értelmi szintjére …Tovább →