Tulajdonképpen magasról toszok rá, kit indít a PDL Arad város szenátorjelöltjének. Volt kormányfő, Gigi Becali, netán egy cigány javasasszony, nekem tényleg mindegy.

Mindegy, de aradi lokálpatrióta lelkemet vérig sérti. Tudom, a jóérzésű, itt született románokét is, de hát ők ordibáljanak civil hangon Răzvan Unguranu ideteleportálása ellen. Vagy majd büntessenek december 9-én. Persze, tudom, nem fogják, mert lebzsel itt annyi bunkó voksoló, hogy a pártra pecsétel.

Szóval, remélem a kampány alatt sikerül egyszer valamelyik kerületi választási fórumon elcsípnem Ungureanu frakkját, mert rohadtul pezseg bennem, hogy megkérdezzek tőle valami speckó helytörténeti dolgot. Olyat, amit már az idevalósi románok is tudnak. Nem árulom el, mikre gondolok, nehogy kémei előre felkészítsék. Hmm, nah, ez viccnek is idétlen volt.

De kémein keresztül üzenem, legalább saját lelkiismerete megnyugtatása érdekében készüljön egy picit Aradból. Ha már ezt a várost ütötték be a teleportáló ketyerébe. Ungureanu tanult, értelmes, okos úriember, aki talán magyarul is tud valamicskét, szóval belefér neki a neuronjaiba. Meg aztán Arad nem egy Kárpátokon túli város, hál’istennek még őrzi az „átkos” Monarchia utolsó csökevényeit.

Arad az elmúlt bő két évtized alatt több teleportált politikust is bejuttatott a T. Házba. Most hirtelen szegény Ion Raţiu jutott eszembe, aki mandátuma alatt talán háromszor járt Aradon, csokornyakkendősen, mosolyogva mindig minden megígért, aztán azzal is maradtunk. De hogy kikerekítsem a gondolatot, az RMDSZ is gulyáságyúval lő át a Kárpátokon túlra jelölteket, aradiakat is, hogy minden választókerületben induljon magyar is. Csakhogy a román és az RMDSZ-es ejtőernyős között óriási a különbség: a román azért vállalja a politikai száműzetést, hogy utána négy évig kapargasson a parlamentben, na, majdnem harácsolást írtam, de ez persze nem igaz. A magyar pedig azért vállalja sokszor az ottani román megköpködését, utálatát, elmerül a nagy román mocsárban, hogy akár ötven vokssal is gyarapítsa a magyar szavazatkosarat, hátha ennyin múlik egy mandátum. Zárójel bezárva.

Visszatérve Ungureanura, róla a kilobbizott kormánypénz esete a polgármesterekkel és pártbeli kollégáival című fejezet ugrik be. Ugyanis ebbe bukott bele. Kopogtattak a PDL-pártkatonák, a listával, melyik választókerületet kell megtámogatni a tartalékalapból. Ő erre durván fejezet rázott. Azok erre őt durván megbuktatták. Szóval, ha meg is választják, lehet, ezen elvei mentén nem fog kuncsorogni, még akkor sem, ha véletlenül pártja a hatalom részese lesz. Ellentétben, mondjuk Arad polgármesterével, aki, ha szükségeltetik, dinamitot is dug a miniszter széke alá, ha Arad kimarad valamiből.

Aradról több monográfia is készült, románul, magyarul. Van miből felkészülnie a jelöltnek, hisz egyéb államügyek úgysem faragják le szabad idejét. Tanulgassa a fontosabb utcákat, épületeket, a város kultúráját, sokszínűségét, soknemzetiségét.

Mert ha el is bukja a választókerületet, gazdagabb lett egy európai szelettel.

Mi meg szegényebbek egy szenátorral.