Irházi János blogja

Délután az ajtó árnyékában gubbasztottam, rühellem a karácsonyi álarc-boldogságot, amikor kötelező két-három napon át vigyorogni az év közben alig látott mindenki mindenkit utál rokonság-bagázsra, ebből csak a Szentestét szeretem, mert akkor a legszűkebb család ünnepel, mindegy, túlélem tizenötödszörre is, apám seperte a havat a küszöbről, káromkodott, hogy még Szenteste szent napján is güriznie kell, de mielőtt bevágta volna maga mögött …Tovább →