A kurd kapcsolat
Fogalmam sincs, hogy valójában miért ment az Arad Megyei Önkormányzat és a kereskedelmi kamara, üzletemberek csapata Kurdisztán Autonóm Tartományba. A hivatalos verzió szerint az Astra Személyvagongyár villamosokat fog gyártani a tartomány fővárosában, Dahúkban (Duhok), az Universul Verde – amely Arad parkjainak egy részét gondozza – fásítani fog, parkokat épít. Ja, és születtek „akadémiai kapcsolatok” a Goldiş magánegyetemmel. A megyei elnök főleg a villamosgyártást magyarázta, miközben az Astra nem hogy Romániában, de még Aradon sem adott el egyetlen járművet sem. Állítólag már elkészült Dahúk villamosközlekedési terve, a vágányok papíron kanyarognak, az viszont nem éppen életszerű, hogy ha egy város villamosokat akar vásárolni, oda gyárat kell építeni. A konkurenciáról nem is beszélve, emlékezzünk, az Astra Kolozsváron is elbukta a tendert a lengyelekkel szemben, mert azok sokkal olcsóbb kocsikkal rukkoltak elő. Az Universul Verde-t sem látom annyira tőkeerősnek, hogy alkalmazottakat telepítsenek ki és fásítsanak. Egy másik cég állítólag birkákat exportál majd Kurdisztánba, szóval ez nekem, üzleti-beruházási szempontból túl eklektikus. Hogy finom legyek.
Vagyis egyelőre csak tapogatom ezt a nagy kurd barátságot. Tudom, a kurdok kerestek romániai kapcsolatot, és PDL-vonalon Aradra esett a választás. Miközben a PSD Iránban kajtat, szóval felosztották maguk között a „piacot”, de ez már másik téma. Kurdisztán, Dahúk, köszönhetően a kőolajnak és a viszonylagos békességnek dúsgazdag tartomány, nem véletlen, hogy a sajtónak tartott élménybeszámolóban úgy Nicolae Ioţcu megyei elnök, mint Gheorghe Seculici, a kamara elnöke ki sem ejtették a szájukat az „autonóm” szót. Ügyesen keverték Irakot, Kurdisztán, Dahúkot. És arra a kérdésre, hogy rendben, de mi a buli ebben a kurdoknak, elkerülték, magyarán nem válaszoltak, szerintük már az szuper, hogy Arad beteheti a lábát arra nagy piacra. Persze, ha csak lábat berakni mentek, akkor meg miért fogadták őket a legmagasabb szinten?
Jelenleg, számomra az egyetlen épkézláb magyarázat, hogy a kurdok Aradon keresztül (is) megvetnék lábukat Európában. Például, politikailag is, elképzelhető, hogy ehhez kellett Arad és a PDL kapcsolati tőkéje.
Kurdisztán éves fejlesztési kerete kb. 5,5 milliárd dollár, elképzelhető, hány európai, amerikai, ázsiai stb. multi tolong Dahúkban. Ezen a pályán pedig, kormányzói segítség nélkül, versenyhelyzetben az Astra vagy az Universul Verde a labdát sem pillanthatja meg. Apropó labda: a Real Madrid futballakadémiákat nyit Kurdisztánban, hogy egyetlen példával érzékeltessem a tolongás sokszínűségét, a pénz- és koncvadászatot.
Szóval, a hétköznapi aradinak nagy haszna nem lesz a dologból, de az őszi mezőgazdasági vásáron állítólag láthatunk majd Kurdisztánból érkezett üzletembereket.
Irházi János
July 2, 2013 Tuesday at 8:46 am