Szeretem a jó focit, a Fradit és a Milánt, újabban ebben a sorrendben. Régebben szerettem az UTÁ-t is, mert lokálpatriotizmusként belém szorult. Most már jó ideje stoplis cipők rajzanak a hátamon, amikor az UTA viselt és viseletlen dolgairól hallok-olvasok, mert ennél a csapatnál (se) rég nem a fociról pletykálnak a fűszálak, az aradi magyar szurkolók meg úgy vannak vele, mint az Aranycsapat elvesztette vébédöntővel: mai eredmények híján felkaparják emlékezetüket. Az UTA esetében a Feyenoord elleni egyszeri szerencsés eredményt.
Oszt annyi. Az UTA-t az érdekek szétszedték, s ahogy a Feyenoord elleni döntetlen nem melegít igazából senkit, engem úgy nem pezsdít fel a most bejelentett stadionépítés. Aradnak először csapat kellene, amelyik legalább a másodosztályban stabilan megkapaszkodik az élvonalban, és nem tízmillió eurós, az UEFA szabványának megfelelő aréna. Szó sincs olcsó demagógiáról, hogy jaj, inkább osztanák ki a pénzt a szegények között.
Nem. Először is közpénzből, az aradiak adólejeiből ne támogassanak versenysportot. Pláne a focit, és pláne az UTÁ-t. Közpénzből egy város tömegsportot támogasson, miként teszik azt a műveltebb és a recesszió ellenére gazdagabb Nyugaton. Épüljenek sportpályák a kerületekben, ahova a környékbeliek leugorhatnak focizni, vegyenek még száz pingpongasztalt, kosárlabdagyűrűt, a meglévő pályákat ne bontsák le (ugye még emlékeznek a CFR-stadionra?), hanem kocogópályát kanyarítsanak. Mindjárt csökken a nyári estéken utcákon ténfergő, boltok lépcsőin unalomból söröző fiatalok száma.
Amit felsoroltam, arra tíz millió euró rengeteg. Akkor a megmaradt pénzből tessék már újjáépíteni ötven értékes házat a történelmi belvárosban.
Nem fognak. A foci itt szorosan összefonódott a politikával, s egymást oktatják szemétségekre. A foci a pénzt lenyeli, az épületeket magyarok húzták fel, ezért azt mondják hivatalosan, hogy közpénzből nem újíthatnak fel magántulajdonban lévő bérházat.
Miért, az UTA nincs magántulajdonban?
Na, mindegy.
Mégis lesz új stadion, mert ebben minden párt egyetért, hisz mekkora dicsekvési meggyszem lesz a 2016-os helyhatósági választások tortáján.
Tíz milla? Nem sok. Még Aradnak sem. Csak az idevetődő turisták régi és mai értékekre kíváncsiak, nem új stadionra bámuljanak, mert abból hiányzik a foci.
Tíz milla? Nem sok. Legalábbis az Aradon csupán átutazó politikusoknak.