Szabó Magda Az őz című regényének dramatizált változatát mutatják be május 8-án a Békéscsabai Jókai Színház stúdiószínházában Tege Antal rendezésében.

Tege Antal – aki a műben két szerepet játszik is – elmondta, a darab korábban, egy pályázatra készült el, de akkor a koronajárvány-vírus miatt nem tudták a közönségnek bemutatni. “Szabó Magdát nehéz nem szeretni” – fogalmazott. Az őz volt számára az egyik igazi sikert meghozó regénye; két nő, Eszter és Angéla kapcsolatáról szól, akik együtt töltötték gyermekkorukat. Eszter egész életét meghatározza pokoli gyermekkora, az állandó szegénység; ezzel szemben Angélának mindene megvan, gazdag, kedves, okos, szép, mindenki szereti. Eszter ünnepelt színésznő lesz, mégis boldogtalan: a lelkében izzó démoni gyűlölet lassan elpusztít mindent, ami boldoggá tehetné. Angéla örök gyermek, fogalma sincs a körülötte munkáló gyilkos indulatokról, emésztő szenvedélyekről. Nem sejti, hogy akiket a legjobban szeret, barátnője és férje, háta mögött megcsalják, élete fölforgatására készülnek. Az egyetlen, ami Esztert megválthatná, a szerelem, de az is későn érkezik és a legrosszabb helyről, Angéla férjétől. Kettejük szerelme pusztító, mindent felperzselő szenvedély, ám Eszterben a megváltás helyett csak felszakítja a régi sebeket, az Angéla iránti gyűlöletet, s amikor úgy tűnne, esélyt kap a boldogságra, egyúttal győzedelmeskedhet az őt örökké kísértő gyerekkori árnyékon, nem tud élni vele, ehelyett pusztít.

Szabó Magda azt írta, “Az őz gyilkosok és áldozatok regénye.” Azoknak a regénye, akik gyilkosok és áldozatok egyszerre.

Tege Antal elmondta, a történet egy hatalmas szerelmi vallomás, ám a szerelmet sok negatív esemény is befolyásolta, amelyekről a főszereplő sok elhallgatott dolgot csak most mer elmondani. Hozzátette, újszerű az a felfogás, ahogy a darabot úgy játsszák, mintha Eszter monodrámája lenne. A többi szereplő kvázi az emlékeiben, gondolataiban jelenik meg; mégsem monodráma azonban, hiszen ők is beszélnek.

A mű fő mondanivalója szerinte az, hogy az emberi kapcsolatokban a legfontosabb az őszintéség, még akkor is, ha az feszültséggel jár. “Mert minden elhallgatott dolog megbosszulja magát” – fogalmazott.

Kiss Kata jelmeztervező, rendezőasszisztens korhű jelmezeket készített, a regény a II. világháborútól a 60-as évekig kíséri végig Eszter életét. A díszlet viszont lényegében csak egy háttérkép, amely jelzi, hogy “körülbelül hol is vagyunk” – mondta a rendező.

A darabban Tarsoly Krisztina, Csonka Dóra, Kiss Viktória, Nagy Róbert, Komáromi Anett, Liszi Melinda és Tege Antal látható.

(A Békéscsabai Jókai Színház sajtóközleménye, fotó: A-Team)