Csodálatos, szürreális mesejáték lesz Weöres Sándor A holdbeli csónakos című klasszikusa gyerekeknek szóló feldolgozása a Békéscsabai Jókai Színházban – ígéri a darab rendezője, Seregi Zoltán. A bemutató május 6-án lesz.

“Sokat játszott, különleges darab, egy zenés mesejáték, egy kalandos történet” – mondta az olvasópróbán Seregi Zoltán. Létezik belőle kétfelvonásos változat, amelyet ő maga “komoly sebészeti beavatkozással” 70 percesre rövidített, hogy a fiatalabb korosztály számára is befogadható hosszúságú legyen.

“A történetet nem lehet realistán játszani, mert az egyik percben még Kínában vagyunk, a másikban egy lakatlan szigetlen” – mondta a rendező, ezért “valódi tündérmesét” álmodott a színpadra, amelyben a vásári komédia és a magyar népmese elemei keverednek. “Klasszikus bábfigurák is szerepet kapnak a darabban, hogy elrepítsék a gyerekeket egy varázslatos világba, amelynek csak a képzeletük szab határokat” – fogalmazott.

A darabban lesznek táltosok, tündér- és manótánc, harci jelenetek és sólyomröptetés is – tette hozzá. A színházigazgató elmondta, a darab legfontosabb üzenete az, hogy a boldogságot nem az elérhetetlen dolgokban és vágyakban kell keresni, ott van a közvetlen közelünkben, csak észre kell vennünk.

A történet szerint négy uralkodó járul Jégapóhoz, a magyarok fejedelméhez leánykérőbe. A gyönyörű királykisasszony, Pávaszem kezéért mindent megadnának a királyok, neki azonban egyikük sem kell, a holdbeli csónakos után epekedik. Pávaszem elfogadja Medvefia, a lapp trónörökös segítségét: megszökik a tolakodó kérők elől, és ezzel elkezdődik a kaland. A történet végére Pávaszem már jobban érti a felnőttek világát, megismeri a szerelmet és lelkének teljességét.

Vesztergombi Anikó jelmezei a gyermeki elképzeléseket követik. A darabban van görög, szkíta, hindu és szerecsen karakter is, ők pont úgy néznek ki, ahogyan a gyerekek “elsőre” elképzelik őket. Vitéz László lovagi ruhát; Paprika Jancsi bohócruhát kap majd; a többi karakter jelmeze inkább a szürrealitást erősíti. Igaz-Juhász Katalin díszlettervező szerint, szakmailag kihívás a darab, mert “folyamatosan varázslatokat kell megjeleníteni”. Meg kell oldani, hogy röpüljön az égen a hold; a táltos, a sárkánykígyó; vannak díszletekbe épített fények, használnak szél- és füstgépet, és tűz is lesz a színpadon.

A zenét Szűts István szerezte, aki elmondta, kínai, görög és hindu motívumok is megjelennek, a darabban. A főbb szerepeket Puskás Dániel, Kiss Viktória, Besztercey Attila, Csurulya Csongor, Lévai Attila, Kopanyicza András, Lénárt László és Nagy Erika játsszák.

(A Békéscsabai Jókai Színház sajtóközleménye, a fotó a próbán készült)