Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában, amelyet a Social Progress Imperative nevű nemzetközi nonprofit szervezet állított össze a Deloitte támogatásával.
Az Agerpres hírében szerepel, hogy Románia az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében az országok második kategóriájában maradt Argentína, Barbados és Bulgária után. Pontszámuk alapján a vizsgált országokat hat kategóriába osztották. Románia 2022-ben jutott fel a másodikba.
A nonprofit szervezet tanulmányából kiderül, hogy a társadalmi haladást mérő mutató több mint egy évtizedig tartó folyamatos növekedése után 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét szintje világszerte stagnált, sőt csökkent, és Románia követte a tendenciát.
A kutatás módszertana szerint a Social Progress Imperative három szempontból vizsgálta meg a 170 országot az úgynevezett Társadalmi Haladás Index kiszámításához. Pontozták 1-től 100-ig terjedő skálán az alapvető szükségletek kielégíthetőségét, azaz az élelemhez, alapvető egészségügyi ellátáshoz, ivóvízhez és csatornázáshoz, köztisztasági szolgáltatásokhoz, lakhatáshoz és biztonsághoz való hozzáférést. A jólétet az oktatáshoz, a tájékoztatáshoz és információhoz való hozzáférés, a jó egészségi állapot és a környezet minősége alapján értékelték. Emellett pontozták a vizsgált ország polgárainak lehetőségeit az emberi jogok, az egyéni szabadságjogok, a választás szabadsága, a társadalmi felzárkóztatás és a felsőoktatáshoz való hozzáférés alapján. Az országokat a kapott pontszám alapján hat kategóriára osztva rangsorolták.
Románia 2023-ban a 46. volt a rangsorban az alapvető szükségletek kielégíthetősége terén, a 49. a jólét és a 46. a lehetőségek szempontjából. A legjobb pozíciót, a 28. helyet az ország az élelemhez és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, illetve a lakhatás (43.), a személyes biztonság (45.), illetve az információk és távközlés (46.) terén érte el. A leggyengébben Románia a társadalmi felzárkóztatás (71.), illetve az ivóvízhez és csatornázáshoz való hozzáférés (67.) terén teljesített.
A világrangsort Dánia vezeti, 90,38 ponttal, a második Norvégia, a harmadik Finnország. Az utolsó három helyre Csád, a Közép-Afrikai Köztársaság és Dél-Szudán került. Az EU összes tagállama az első két kategóriába került, írja az Agerpres.
A közép- és kelet-európai országok közül Észtország (18.) érte el a legjobb helyezést. A balti államot követi Csehország (19.), Szlovénia (20.), Litvánia (31.), Lettország (32.), Horvátország (33.), Szlovákia (35.), Lengyelország (36.), Magyarország (40.), Bulgária (43.) és Románia (44.).
