Augusztus 1-től kezdődően három hónapon át árréskorlátozás van érvényben 14 alapélelmiszerre a június 30-án elfogadott sürgősségi kormányrendelet értelmében, tájékoztat az Agerpres.
Az árréskorlátozás a következő termékekre vonatkozik: 300-500 grammos fehér kenyér, 1,5 százalék zsírtartalmú tehéntej (1 l), tehéntejből készült “telemea” sajt, tehéntejből készült, 3,5 százalék zsírtartalmú joghurt, legfeljebb 200 grammos kiszerelésben, 000-s fehér búzaliszt (1 kg), kukoricadara (1 kg), M méretű tyúktojás (10 darabos kiszerelés), napraforgóolaj (1 l), friss csirkehús, friss sertéshús, friss zöldség (paradicsom, uborka, vöröshagyma, szárazbab, sárgarépa, kaliforniai paprika, kápiapaprika), friss gyümölcs (piros és Golden alma, szilva, görögdinnye, csemegeszőlő), fehér burgonya, cukor (1 kg).
A rendelet azt is megszabja, hogy az árrést az érintett termékek áfa nélküli értékére kell rászámolni.
Az előírások be nem tartása – amennyiben nem minősül bűncselekménynek – 100.000 és 2.000.000 lej közötti bírsággal büntethető.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter június 30-án, a rendelet elfogadása után azt nyilatkozta, hogy az állam nem szab felső árhatárt a mezőgazdasági termelők számára és semmiféleképpen nem avatkozik be esetükben a piaci árképzésbe.
“A mezőgazdasági termelők árképzését nem korlátozzuk, semmilyen módon nem avatkozunk be a mezőgazdasági termelők, a nyersanyagtermelők értékesítési árainak megszabásába, mivel az ő haszonkulcsuk amúgy is kicsi a nyersanyag romlandósága miatt. Ezzel a jogszabállyal egy olyan megoldást vezetünk be, amelyről minden érintett féllel egyeztettünk, és amely három hónapos időszakra korlátozza az egyes alapvető élelmiszerek feldolgozására és forgalmazására alkalmazott kereskedelmi árréseket, hogy ezen termékkategóriák árai csökkenjenek, a lakosság vásárlóereje pedig növekedjen” – mondta Barbu.
A sürgősségi rendelet szerint a feldolgozók legfeljebb 20 százalékos árrést alkalmazhatnak a közvetlen és közvetett költségeket magában foglaló előállítási árhoz képest. Az elosztási lánc az abban részt vevők számától függetlenül legtöbb 5 százalékos árréssel dolgozhat a beszerzési és működési költségekhez képest. A kereskedők legfeljebb 20 százalékos árrést alkalmazhatnak a beszerzési, illetve a közvetlen és közvetett költségeket magában foglaló árhoz viszonyítva.
