Február 14-én először Szentesen a Tóth József Színház és Vígadó deszkáin elevenedik meg a Naplopó című japán népmese napjaink energiaválságos idején is aktuális története, Japánt idéző díszletekkel, jelmezekkel, zenével és mozgáskultúrával. Az előadást február 14-én és 15-én két-két alkalommal láthatja a közönség a szentesi színházban.

Seregi Zoltán igazgató szerint „izgalmas produkció lesz, különös megoldásokkal, amiből mindenki tanulhat valami újat”. Japán előadás Békéscsabán még nem volt, de Magyarországon sem sok – jegyezte meg.

„Különleges világú, stílusú és üzenetű előadásra készülünk” – mondta a darab Jászai- és Uchimura-díjas rendezője, Pinczés István. Minden téren megjelennek a japán elemek. A nők kimonóban, obiban (selyemöv) és getában (klumpa), a férfiak hakamában, azaz hagyományos japán öltözetekben lesznek. A díszletek origami stílusban készülnek, kétsíkú hajtogatott papírra emlékeztető paravánokkal jelölnek ki összesen 13 helyszínt – fogalmazott a rendező. „Nekünk, magyaroknak fülbemászóak a japán népdalok, mert akárcsak a mieink, pentaton dallamok. Ezért arra kértem Czapp Ferenc zeneszerzőt, hogy ilyeneket írjon, de ne bőgő, hegedű, citera, hanem koto (pengetős hangszer), samiszen (lant), taiko (dob) szólaljanak meg benne. Így a hangzásvilág is varázslatosan japán lesz, ahogyan a színészeknek is el kell sajátítaniuk valamennyit a stilizált mozgáskultúrából, a csúsztatott járásból, a mozdulatok szétszedésének dramatizálásából, és azt, hogy egyszerre csak egy testrész mozoghat” – mondta Pinczés István. A rendező azt szeretné, hogy „aki nem ismeri, annak nyíljon ki a szeme a japán kultúrára, lásson az európai realista-lélektani színházi felfogáshoz képest valami mást, valami furcsát, és élvezze azt”.

A Naplopó főhőse egy lusta, de rendkívül okos fiú, aki feltalálói vénával rendelkezik. A naplopás Szanszuke karaktere mellett megjelenik abban is, hogy a szereplők – mivel a történetben háború van, így kevés az energiaforrás – ellopják a nap energiáját. Ezzel a gyerekközönséget a környezettudatos életmódra szeretnék tanítani.

ifj. Mlinár Pál koreográfus elmondta, a japánok teljesen más test- és mozgásformát használnak, térhasználatuk inkább kétdimenziós, ez a statikusság más hangulatot teremt, mint amit a hazai közönség megszokott, amit próbálnak minél jobban megjeleníteni a színpadon. Sok eszközt (vízhordó botokat, rizsszedő kalapot, legyezőket, maszkokat) használva a darabban.

A mesejátékban a főbb szerepeket Bartus Botond, Nagy Erika, Puskás Dániel, Lénárt László, Gerner Csaba és Fehér Tímea alakítják, fellépnek továbbá a Színitanház másod- és harmadéves hallgatói és a Viharsarok Táncszínház művészei. A díszleteket és a jelmezeket Libor Katalin tervezte.  

(A Békéscsabai Jókai Színház sajtóközleménye)