Az 1848/49-iki honvédek aradi egyletének 1902-ik év február hó 19-én tartott évi közgyűlése határozata értelmében a 29-ik honvéd zászlóalj zászlója az ereklye múzeumban helyezendő el, megőrzés végett.
Történelmi leírása
az 1848/49-iki aradi honvéd-egylet birtokában volt, 1848/49-es évi 29-ik zászlóaljbeli zászlónak, mely 1902-ik évi október 6-án lett az 1848/49-iki aradi ereklye muzeumnak további őrizet végett beszolgáltatva.
Az 1848/49-iki 29-ik zászlóaljbeli honvédzászló, – Aradváros hős védőjének, Asztalos Sándor századosnak parancsnoksága alatt, 1848-ik évi november havában lett Uj-Aradon a templom előtt sorakozott zászlóaljbeli vitézek jelenlétében felszentelve, melybe az első szeget Török Gábor akkori Arad szabad királyi város polgármesterének és utóbbi kormánybiztosnak a nővére Török Emma úrnő mint zászlóanya verte be.
A zászlóaljbeli honvédek a honvédségi esküt, magyar és román nyelven tették le.
Ezen zászlót fennen lobogtatva, harczolta azután végig ezen zászlóalj az egész szabadságharcot és hősies viselkedésének fénypontját képezi az 1849-ik évi február 8-ikán vívott utczai harcz Aradon, melyben Asztalos Sándor százados mint a zászlóalj parancsnoka, ezen zászlóval kezében: „Előre vitézek” parancsszóval, legelől haladva, dicsőségesen vitte győzelemre seregét s a csata hevében egy ellenséges katonát úgy ütött fejbe, hogy vére a zászlóra fecskendett s ezen vérfoltok hosszabb ideig láthatók voltak.
Asztalos Sándor százados, hősies viselkedésének jutalmául, a csatahelyen lett Boczkó Dániel kormánybiztos által őrnaggyá előléptetve.
1849-ik évi május havában ezen zászlóalj a temesvári várat ostromló táborba lett vezényelve, hol szintén olyan hősiesen viselkedett, hogy azon alkalommal, midőn az ellenség a várból történt vakmerő kirohanásával, a várat körülövedzett magyar hadtestet megsemmisíteni akarta, a 29-ik zászlóalj állott az élen azon vitézeknek, mely az ellenséget a várba sikeresen visszaszorította.
És mindezek daczára 1849-ik évi augusztus 9-én a Szűz Mária zászlók fennen lobogtatásával vívták ki a magyar seregek Temesvár alatt az utolsó élet-halál harczto és kilencz órai csata után az egész magyar hadseregből csak Vécsey Károly tábornok hadteste, melyhez a 29-ik zászlóalj is tartozott, volt képes hátrálva akként menekülni, hogy kikerülve a világosi fegyverletételt, néhány nappal később Soborsinban volt kénytelen magát megadni.
Ott történt, hogy Nagy József főhadnagy a megadás előtt, letépte rúdjáról a zászlót és derekára tekerve mentette s őrizte meg addig, míg várfogságba került, előbb azonban átadta nejének, ki azt párnája tollai közé rejtve ott megőrizte.
Bekövetkezvén az alkotmányos korszak, előkerült rejtekéből a zászló is, és tulajdonosa Nagy József főhadnagy 1867-ben az akkor megalakult aradi honvédegyletnek azon megbízással adta át, hogy az, az aradi honvédegylet tagjainak temetkezési szertartásainál használtassék.
De mivel ezen zászló a megbízásnak megfelelően használva, – immár annyira meg van viselve, hogy végpusztulása előtt indokoltnak találtatott azt az 1848/49-iki ereklye muzemumba elhelyezni, ennek foganatosítása a mai napon eszközöltetett, a midőn az 1848/49-iki honvédegyletnek még a következőleg felsorolt tagjai vannak az élők között, u. m.:
Simay István, elnök
Salacz Gyula, tiszt. elnök
Schenovitz Frigyes, tiszt. elnök
Lukácsy Miklós, tiszt. elnök
May Soma, jegyző
Választmányi tagok:
Simon Tamás,
Tiszti Lajos,
Daniel László,
Perzsa Ede,
Rosenblüh Sámuel,
Szij Sándor,
Vizi Sándor,
Horváth Gábor,
Biró István.
Kelt Aradon, 1902. október 6-án
Simay István May Soma
egyleti elnök egyleti jegyző
