Hetek óta „négykor már sötét van”, a legtöbben napkelte előtt indulnak munkába, iskolába, és, valljuk be, napközben sem az igazi. A Kárpát-medence tipikus téli időjárási jelensége a hidegpárna, amikor a magasban érkező melegebb légtömegek a felszínre szorítják az alsó, hidegebb légrétegeket. Megszűnik a vertikális áramlás, vastag felhők takarják az eget, hosszan tart vagy fel sem oszlik a hajnali köd. Mintha reggeltől estig állandó félhomályban lennénk, írja a 24.hu.
December 21-én azonban, a téli napfordulón minden megváltozik, innentől kezdve lassan, de annál biztosabban fogy a sötétség, és terjeszkedik a fény.
Ez lesz az év „legsötétebb” napja, vagy, ha úgy jobban tetszik, a leghosszabb éjszakája. A nappalok és éjszakák hosszának állandó változása annak köszönhető, hogy a Föld és néhány fok eltéréssel a naprendszer bolygóinak keringési síkját a Nap körül ekliptikának nevezzük, bolygónk dőlésszöge pedig az ekliptika síkjára állított merőlegeshez viszonyítva 23,5 fok, olvasható még a cikkben.
