A stratégiai dokumentum az RMDSZ prioritásait, teendőit tartalmazza, konkrét intézkedéseket javasol: a nyelvi jogok bővítését, a kisebbségi törvény parlamentbe való benyújtását, az intézményes párbeszéd megerősítését a pedagógusokkal, orvosokkal, gazdákkal, vállalkozókkal, a Mikó Imre szolgálat megerősítését. Az RMDSZ ugyanakkor vállalja, hogy 250 ezer aláírást gyűjt Erdélyben a Minority Safepack kezdeményezés támogatására, állandósítja a külföldi lobbit, pályázatot indít román tankönyvek megírására és a fiatal gazdák, vállalkozók támogatására, átfogó képzési programot indít önkormányzati képviselőinek.
A Kongresszus négy határozatot fogadott el: a Minority SafePack, a Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalom kampány, agrárpolitika és a marosvásárhelyi iskola kapcsán.
„Az RMDSZ számára a legfontosabb a katolikus iskolába tanuló diákok érdekeinek védelme, azaz, hogy a jelenlegi tanévet zavartalanul be tudják fejezni, illetve a következő iskolai évben se maradjanak ki az oktatási rendszerből. Az iskola további működését biztosító döntések meghozatalának több hónapos halogatásának a célja az, hogy mind az érdekvédelem, mind a szülői közösség elfáradjon és feladja. Mindenkinek tudnia kell: a magyar közösség jogos igényét, a marosvásárhelyiek akaratát nem vehetik semmibe, nem adjuk fel. Nem hátrálunk meg!” – idézett a dokumentumból Novák Csaba Zoltán Maros megyei szenátor.
Az erdélyi gazdákat és vidéket célzó dokumentumot Tánczos Barna szenátor mutatta be, aki szerint egyes tagállamok mezőgazdasága és vidéki térségei különböző fejlettségi szinten vannak, és ennek megfelelően, különböző beavatkozásokat, eszközöket kell alkalmazni annak érdekében, hogy a vidéki közösségek ne legyenek hátrányos helyzetben a városi közösségekhez viszonyítva.
Elengedhetetlen a pályáztatási rendszer az egyszerűsítése uniós és országos szinten is. Az arányosság és a szolidaritás elvét úgy kell összehangolni, hogy a 2021 utáni periódusban a nagygazdák elsősorban pénzügyi eszközöket érjenek el, míg a kisgazdaságok esetében a jövdelempótlás és – kiegészítés legyen meghatározó, mert fontos a vidéki közösségek és települések identitásának megerősítése – áll a dokumentumban, amelyet Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora mutatott be.
A Szövetség Nőszervezete NEEEM! (Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalom) címmel kampányt indított, amelynek célja a megelőzés, az erőszakot elkövetők szigorúbb büntetése és a bántalmazott nő azonnali védelme. „Az állam által kínált megoldások nem elegendőek, nem nyújtanak sem azonnali, sem hosszú távú biztonságot, ezért az RMDSZ törvénymódosítást nyújt be a parlamentben, amely előírja a bántalmazó azonnali távoltartását, illetve szigorítja az erőszak büntetését” – szólalt fel a Nőszervezet kampányának részeként összeállított intézkedéscsomagot bemutató Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, a törvénymódosítás egyik kidolgozója.
Az Európai Unióban 60 millió ember él kisebbségben, ebből az erdélyi magyarok alkotják a legnagyobb őshonos közösséget. Az EU területén ugyanazoknak az emberi jogoknak és ugyanazoknak a kisebbségi jogoknak kell érvényesülniük, ezt pedig csak egy közös EU-s szabályozás szavatolhatja. Különböző nyelvi, nemzeti, etnikai közösségek békés együttélése, az identitásukhoz szükséges jogi normák kialakítása közös európai felelősség. Az RMDSZ és alapító partnerei 2011 eleje óta hosszú utat tettek meg a kezdeményezés előkészítésében. A Minority SafePack-ben megfogalmazott javaslatok védik a nyelv- és szimbólumhasználati jogokat, támogatják a nemzeti kultúrát és hagyományokat, egyenlő bánásmódot biztosítanak a többségi társadalommal szemben. A Minority SafePack elfogadása érdekében egy év alatt egymillió aláírásnak kell összegyűlnie legalább hét EU-s tagállamból – áll a dokumentumban, amelyet Winkler Gyula európai parlamenti képviselő mutatott be.
A 13. Zilahi Kongresszus elfogadta az RMDSZ új Alapszabályzatát, amely megerősíti a nők képviseletét az RMDSZ testületeiben, rögzíti, hogy a szórvány-magyarság parlamenti képviselője biztos befutó helyen legyen, és azt, hogy kötelezően a Szövetség minden megyei/területi szervezeténél válasszanak ügyvezető elnököt.
A Szövetség programját célzó módosítások leginkább az esélyegyenlőségi, szociálpolitikai, ifjúsági, külügyi és a gazdasági problémák megoldására terjednek ki. Az ifjúságot a szülőföldön való letelepedésre ösztönzik, emellett a nők esélyeinek munkapiaci növelését, a férfiak és nők közötti bérszakadék csökkenését, és a nők elleni erőszak megelőzését is sürgetik. Külpolitikájukban szorgalmazzák, hogy a nemzeti jogszabályok mellett az európai intézmények is védjék az őshonos nemzeti kisebbségek által teremtett értékeket és ezt a sokszínűséget.
*** Nem hátrálunk meg! – értékeltek és terveztek az RMDSZ politikusai
A Gyulafehérvári Népgyűlés közelgő centenáriumával kapcsolatban Markó Béla, az RMDSZ egykori elnöke úgy nyilatkozott, úgy érzi nőttek az igények a magyar közösséggel szemben, elvárják, hogy a magyarok örüljenek az elmúlt száz esztendőnek. „Baj van a magyarok ünneplési lelkesedésével” – tett hozzá ironikusan. „Egyvalamit azért mégis ünnepelhetünk, hogy száz esztendő multán is itt vagyunk, nem lehetett minket sem kiüldözni, sem beolvasztani, túléltük a fasizmust, túléltük a kommunizmust és volt erőnk 1989 után mindent újrakezdeni. Az RMDSZ nem tért le arról az útról, amelyet még 1990-ben jelöltünk ki magunknak, holott közben cserélődtek nálunk is a politikusok, íme, én is a régiek közé tartozom már” – hangsúlyozta, majd egy versidézetet parafrazálva, azt kívánta fiatalabb kollégáinak, hogy: „Mit mi nem egészen dicstelenül kezdénk,/ Azt ti folytassátok teljes dicsőséggel!”
Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök a megválasztása óta eltelt 105 nap eseményeiről beszámolva elmondta, az Ügyvezető Elnökség mindennapjait a türelem és az alázat, néha pedig a túlvállalás és a tűzoltás jellemezte. Több kampányt – beiskolázási kampány, kommandói könyvgyűjtés és Nők Elleni Erőszak Elleni akció – indítottak, számos átszervezésen vannak túl, közös és pontosabb tervezést és egységes kommunikációt kezdeményeztek.
Az RMDSZ prioritását tartalmazó stratégiai dokumentum tartalmát ismertetve elmondta, a Szövetség bővíteni kívánja a nyelvi jogokat, oktatás terén: aktualizálják a megyei oktatási terveket, pályázatot írnak ki a román tankönyvek megírására és a fiatal gazdák, vállalkozók támogatására, ugyanakkor állandósítják a külföldi lobbit, megerősítik az intézményes párbeszédet a pedagógusokkal, orvosokkal, gazdákkal, vállalkozókkal, kreatív és IT-iparágban dolgozókkal.
Az ügyvezető elnök beszédében úgy fogalmazott, a kisebbségi helyzetből az következik, hogy nyitottnak kell lennünk a másra, a másik vagy a többi kisebbség felé, legyen az egy másik etnikum, vallási vagy kulturális közösség. Nehezen érvelhető, ha egy kisebbségi politikus intoleráns a mássággal, más kisebbségekkel. „A politikus feladata az, hogy szolgálja a közösséget, nem pedig az, hogy mindenben kiszolgálja annak balítéleteit. Az a közösség, amelyik a maradást választja, azaz bezárkózik és elvet mindent, ami új és idegen, nem fog megmaradni. A politikusnak ezért vezetnie is kell, irányt mutatni, véleményt formálni. Ahogyan ezerszázegynéhány évvel ezelőtt az akkori politikusok úgy gondolták, hogy a kényelmes sztyeppe helyett inkább kipróbálnák a Kárpát- medencét” – fogalmazott.
Biró Rozália, az SZKT elnöke szerint ma minden eddiginél nagyobb szükség van az érdekvédelemre, a székelyföldieknek és a szórványmagyarságnak egyaránt. „Ma, mikor iskoláink felszámolására és anyanyelvünk korlátozására törekednek, ma sem könnyebb a helyzet, mint 27 évvel ezelőtt. Nem hátrálunk meg, mert nem hátrálhatunk meg. Bebizonyítottuk a Szövetség érzi, és tudja a közösségi gondokat, elvárásokat, érzi, és tudja, hogyan kell Románia és Európa szinten szerepet vállalnia.”−mondta.
Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője beszédében a bukaresti munka kapcsán elmondta, a parlamenti képviselet egyik hozadéka lehet a jövőben, hogy az RMDSZ kormányra lép, hiszen bevallja-e vagy sem, tény, hogy minden politikai szervezet célja, hogy kormányon legyen. Így tud hangsúlyosan beleszólni a közpolitikák alakulásába, egy-egy terület fejlesztési irányainak meghatározásába. „A kormányra lépésnek mindig is voltak feltételei, mint ahogy most is lenniük kell. A kormányzásnak eszköznek kell lennie az erdélyi magyarok hangsúlyosabb képviseletéért, ezért egy esetleges felkérésre csak akkor mondhatunk igent, ha megfelelő hozzáállást tapasztalunk a magyar közösségi ügyek felvállalását illetően. A mi szövetségesünk nem a román politikai bal vagy jobb oldal, hanem a romániai magyar közösség, és ezt minden döntéshozásnál szem előtt tartjuk. Mert a nem hátrálunk meg cselekvési mód, csakis a magyar közösséggel együtt sikerülhet”− mondta.
Korodi Attila kongresszusi küldöttek előtt tartott parlamenti beszámolójában az elmúlt időszak törvényalkotási tevékenységéről tájékoztatta a jelenlévőket, elmondta a Szövetség nagy részben megújult frakciója az elmúlt 154 napban bizonyosságot tett arról, hogy jól felkészült, tud tárgyalni és ki tud állni a magyar közösség érdekeiért. Beszédében kitért az anyanyelvhasználatot az egészségügyben és szociális intézményekben lehetővé tévő törvénytervezetre: „csak az érti meg, hogy mennyire fontos az anyanyelvünk használata a kórházakban, aki volt már abban a helyzetben, hogy románul kellett elmagyaráznia az orvosnak, hogy mi baja van a beteg gyermekének, miközben jóformán gondolkodni sem tud az aggodalomtól. Óriási előrelépés, hogy eddig eljutottunk. A törvény szerint most már mindenhol, ahol magyarok élnek, minden kórháznak kötelessége lesz magyarul is gyógyítani a betegeket. A mi feladatunk az lesz, hogy ellenőrizzük a törvény betartását”. Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője beszédében továbbá hangsúlyozta: „mi nem csak választást nyertünk, hanem kemény munkára vállalkoztunk mind a 30-an a parlament alsó- és felsőházából. Az új időszámítás fő irányvonala az kell legyen, hogy ne a tűzet oltsuk Bukarestben, hanem előre tervezzünk és dolgozzunk”.
„Románia uniós csatlakozásakor a helyi önkormányzatok autonómiájának tiszteletben tartását vállalta, ehhez képest a hatáskörök jelentős része továbbra is központosított. Ezen változtatni kell, és erről naponta emlékeztetnünk kell a kormányt, nekünk, önkormányzati vezetőknek, de parlamenti képviseletünknek is. Nagy szükség lesz RMDSZ-es törvényhozóink hatékony munkájára az elkövetkező időszakban, amikor a közigazgatási törvény módosítására kerül sor” – hangsúlyozta beszédében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Székely István, a Kulturális Autonómia Tanács elnöke beszámolójában hangsúlyozta, eddig a pedagógusokkal alakult ki intézményes párbeszéd, de itt nem szabad megállniuk. Orvosokkal, szociális szférában dolgozókkal, építészekkel, örökségvédőkkel kell intézményi kapcsolatot kialakítani minél hamarabb. Szerinte nagyon fontos az, hogy a szakpolitikákat a magyar szakemberek véleményére alapozzák. „Hallgassuk meg azt is, ami nem tetszik, amikor kritizálnak – mert nem az a dolgunk, hogy megsértődjünk, hanem az, hogy ebben is jobbak legyünk, mint a többség. Nem leszünk a legnagyobb párt Romániában – de nekünk lehetnek a legjobb, szakmailag megalapozott programjaink. És ennél kevesebbre nem is érdemes törekedni” – mondta.
A Nőszervezet célja teret, lehetőséget és keretet biztosítani azoknak a nőknek, akik tenni akarnak közösségükért. És az ilyen nőkre hihetetlen szükség van, hiszen kiváló szakemberek vannak közöttünk, akik felkészültségüknek köszönhetően szaktudásuknak jobb döntéseket hoznak. Az elmúlt két évben azért küzdöttünk, hogy minél több nőt minél jobban felkészítsünk a közösségi szerepvállalásra. A következő feladatunk, hogy ennek a keretét kiharcoljuk. Sikeres, rátermett nőket akarunk közösségünk élére. Nem kívánunk egyebet, mint egészséges egyensúlyt. Közéletben, magánéletben egyaránt. A nők közösségformáló szerepe felbecsülhetetlen, az elmúlt két év munkájának köszönhetően pedig egyre több olyan nő van, aki eleget tud tenni a feladatnak” – mondta Lőrincz Csilla, a Nőszervezet alelnöke.
Antal Lóránt, a MIÉRT elnöke úgy fogalmazott, a fiatal vállalkozások munkahelyeket teremtenek, Erdélyt építik, gazdagítják. Szerinte csak az látja át igazán ezeknek a vállalkozásoknak a nehézségeit, problémáit, aki nap mint nap ebben mozog. „Az RMDSZ-nek ezért folyamatos párbeszédben kell állnia a fiatal vállalkozókkal, nyitnia kell feléjük. Akkor tudjuk a törvényhozás szintjén hatékonyan segíteni őket, ha ha közösen tervezünk velük. Azzal a céllal hozzuk létre a fiatal vállalkozók tanácsát, hogy ez a testület kidolgozza a fiatal vállalkozások adóterheinek csökkentésére vonatkozó törvénymódosításokat. A cél egyszerű: érje meg Erdélyben vállalkozni!”
„A legutóbbi két parlamenti választáskor gyakorlattá vált az, hogy a szórványnak is van képviselője a székelyföldi megyék szolidaritása eredményeként. Ezt a gyakorlatot mától az Alapszabályzatban is rögzítjük. Ez egy nagyon fontos jelzés a szórvány magyarok, és egész közösségünk számára, hiszen a szervezet belső szolidaritását erősíti. Szépen példázza, a minden magyar számít elvét, hiszen a szórványban jóformán lehetetlen a parlamenti képviselet megszerzése” – mondta felszólalásában Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke.
Horváth Anna ügyvezető alelnök Nagy Zsoltnak írott leveléből idézett: ,,Elindultunk az úton. Túl vagyunk két országos választáson, sok helyen megújult a csapat. Ma a szervezet apraja-nagyja, az önkormányzatoktól a parlamentig veled együtt vallja, hogy újra kell építeni a bizalmat. Újra kell építeni a közösségi részét a szervezetünknek – vagy, ahogy te fogalmaztál – a Szövetséget az RMDSZ-ben: az emberek gondjainak és vágyainak meghallgatásával sok, elkötelezett, türelmes és alázatos munkával.
Szabó Ödön parlamenti képviselő elmondta, az elmúlt pár hónapban változás történt: a magyar tannyelvű iskolákban tanuló diákok román nyelvből sajátos tanterv alapján készített speciális, könnyített tételekből vizsgázhatnak a képességvizsgán és érettségin, amennyiben a képviselőház után, az RMDSZ kezdeményezését döntő házként a szenátus is megszavazza. „Az RMDSZ-nek vállalni kell a döntéseket, a szakmával közösen kell döntéseket hozni, gyorsan és felelősen, különben az egyes problémák az egész rendszer válságát okozzák” – mondta.
„Még ma is félünk a másságtól, félünk attól, hogy a gondosan berendezett kis konzervatív házunk tája kibillen a (sosem létező) egyensúlyból. Ki kell nyitnunk az ablakot, be kell engednünk a friss levegőt. A mai Kongresszuson elindultunk a jó úton: ezentúl több nő lesz aktív része a döntéshozatalnak, több szakember segíti majd a munkánkat. Társadalmi vitát szervezünk, a kritikus hangokat meghallgatjuk. Mindezzel, mi, együtt, építjük a közösségünket. Építjük a jövőnket” − hangsúlyozta beszédében Hegedüs Csilla ügyvezető alelnök, az RMDSZ Nőszervezetének alelnöke.
„A célunk továbbra is az, hogy létezzen egy európai keretszabályozás, amely védelmet és hivatkozási alapot jelent a nemzeti kisebbségek számára. Nekünk nem érdekünk, hogy a tagállamok saját belső ügyükként tekintsenek erre a kérdésre, az az érdekünk, hogy Brüsszel beleszóljon a kisebbségi kérdésbe, amely Európának ebben a felében, ebben az országban legalábbis nincsen megnyugtatóan rendezve. Minden ellenkező híresztelés ellenére igenis van magyar kérdés Romániában, a közösségünknek számos rendezetlen ügye van, a többség és kisebbség együttélése szabályozást igényel. Ezek létező és valós problémák, amelyekre a közösségünk válaszokat és megoldásokat vár, ezért sem Bukarestben sem Brüsszelben nem hátrálhatunk meg” – hangzott el Sógor Csaba európai parlamenti képviselő beszédében.
„A valóság az, hogy Bukarestből a legjobb esetben is számokat látnak, adatokat. A kátyukat mi látjuk az utcán, a beteg gyerek panaszát mi halljuk a kórházban, a rezsiköltségek miatt zsörtölődő nyugdíjas bácsinak mi nyújtunk segítséget. Ami Bukarestben a leaszfaltozott utak hossza – az nekünk konkrét, aszfaltozásra váró utcákat jelent. Ami onnan nézve kórházi ágyszám – az nekünk az aggódó szülők és rokonok tekintete” – hangsúlyozta Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere, aki a decentralizáció fontosságát hangsúlyozta beszédében.
„Két hírem van: egy jó és egy még jobb. Kezdem a jóval: a Partium tavaly tovább erősödött politikailag. Két választáson mérettettünk meg és a régiónk mindkettőn kiválóan szerepelt. Hagyományosan a székely láb az erős, remélem, tartósan az lesz a partiumi is. Pedig mindannyian tudjuk, hogy másfajta, de összességében nehezebb körülmények között vitézkedünk ezen a tájon. A még jobb hír: a magyar képviselet erősödése, az RMDSZ vezető szerepe nem csak politikai és közösségi szempontból fontos, hanem a régió gazdaságára, az itt élő emberek anyagi biztonságára, gyarapodására is hatással van”− fogalmazott Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke.
Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke felszólalásában hangsúlyozta, mindent meg kell tenni azért, hogy megvédjék a magyar oktatási intézményeinket, hogy se a katolikus iskolát, se más intézményt ne szüntessenek meg, hogy színvonalas anyanyelvi oktatást biztosítsanak a fiataloknak. „Erdély jövője és fejlődése szempontjából kulcskérdés, hogy sikerüljön itthon tartani a fiatalokat és felkészült szakembereink legyenek. Erre kell törekednünk, és ezért kell közös erővel cselekednünk” – mondta.
Marina Ida, az RMDSZ Nőszervezetének alelnöke, Szilágybagos polgármestere beszédében azt mondta: „számtalan akadály, korlát kerül ma is utunkba, de egy családként, egy közösségként összefogva, a változás elfogadásával és szeretetével viszonyulunk a történésekhez. Anyaként és nő polgármesterként is tudom, hogy a családot össze kell tartani, az elfáradtat támogatni kell, a repülni vágyó fiatalnak teret kell biztosítani , a társunknak megbecsülést, a gyermekeinknek állandó szeretet kell nyújtani . S így marad meg a család, így erősödik a közösség, így haladhatunk együtt az úton.”
(RMDSZ-sajtóközlemény, fotó: rmdsz.ro)
