“A tárgyalások során olyan törvénytervezetek elfogadását kértük, amelyek nem tegnap kerültek a parlament elé. Olyan kérdésekről tárgyaltunk, amelyeket az RMDSZ a bizalmatlansági indítvány előtt és után is napirenden tart, hiszen ezek a magyar közösség valós és jogos elvárásai. Az Szövetség frakciói azt a döntést hozták, hogy nem vesznek részt a bizalmatlansági indítvány szavazásán” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök kedden, a Szövetség parlamenti frakcióinak együttes ülését követően.
Az RMDSZ nem szól bele a politikai pártok belső viszályába olyan körülmények között, hogy abból a magyar közösség semmit sem nyer – mutatott rá az RMDSZ elnöke. Kiemelte: a Szövetség a következőkben is nyitott partnere lesz azoknak a parlamenti pártoknak, amelyek hajlandóak a párbeszédre, továbbra sem mond le egyetlenegy magyar ügyről, folytatja megkezdett törekvéseit. „Mi továbbra sem mondunk le az anyanyelv-használati küszöb csökkentéséről, az oktatási törvény módosításáról, a kisebbségi törvény elfogadásáról, március 15. hivatalos ünneppé nyilvánításáról. Ezek a magyar emberek jogos elvárásai, arra kaptunk mandátumot, hogy biztosítsuk közösségünk jólétét, jogainak betartását és gyakorlatba ültetését harcoljuk ki” – tette hozzá Kelemen Hunor, akinek meggyőződése, hogy a Szövetség semmi olyat nem kér és vár el, amely szembe menne az európai gyakorlattal, az alkotmányossággal.
Traian Băsescu 2010-ben a következőket üzente a magyarságnak nemzeti ünnepünkön: „Március 15-e a világ magyarságának ünnepe éppen úgy, ahogy Románia nemzeti ünnepe megható pillanata minden románnak, függetlenül attól, hogy a világ mely részén él. Ezen az ünnepen szervezett események felidézik a magyar szabadságharcot, amely az Európán végigsöprő 1848-1849-es forradalmi hullám része volt, de ez az ünnep ugyanakkor szimbóluma a magyarok, románok és más európai nemzetek nemzeti modernizációra és emancipációra való igényének.”
„Mint a fenti példák is igazolják, Traian Băsescu volt államfő néhány éve még úgy vélte köszöntő beszédeiben, a magyarságot megilleti az a jog, hogy méltóképpen ünnepelhesse március 15-ét, és a magyar szabadságharc eszméit általános érvényűnek vélte. Ezzel szemben ma elutasítja törekvésünket, hogy nemzeti ünnepünket Romániában is hivatalos ünnepként ismerjék el, és aljasnak nevezte azokat a politikai alakulatokat, amelyek a vonatkozó jogszabálytervezetünket támogatták a szenátus szakbizottságaiban. Mi több, a volt államfő pártjának parlamenti képviselői ma román nemzeti színű karszalagot viseltek tiltakozásul az ellen, hogy jogos követeléseinket törvényes úton próbáljuk érvényesíteni. Az RMDSZ törvénytervezetében semmi olyant nem kér, ami más romániai nemzeti kisebbségek esetében már nem lenne biztosított. A romániai tatár és a romániai roma közösség nemzeti ünnepét törvény ismeri el az országban. Ilyen körülmények között érthetetlen számunkra a volt államfő és pártja nacionalista megnyilvánulása” – nyilatkozta ma Cseke Attila. Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője elmondta, a Szövetség által kezdeményezett törvénytervezetek mindegyike, amelyet kifogásolt a Népi Mozgalom Pártja, az erdélyi magyarság jogos kéréseinek megvalósítását célozza.
(RMDSZ-hír és fotó)
