A címben szereplő információ mindenképpen dicséretes Arad megye számára, ám az adatok mögé nézve sajnos semmi okunk nincs a pezsgőbontásra. A tények: a zf.ro adatai szerint 2016-ban az ország 57,6 milliárdos exportjának 16 százalékát a főváros termelte meg, második Temes, harmadik Argeş (köszönhetően kizárólag a Daciának), negyedik pedig Arad, majd következik Brassó és Szeben megye. A 2-5. helyezettek összesen hoztak 20 milliárd eurós exportot.
Visszatérve Arad megyére, az export húzóereje az autóiparnak bedolgozó, ide telepedett multinacionális cégek, pontosabban a bérmunka (lohn). A gond, hogy a bérmunkában dolgoztató, az északi ipari övezetben megtelepedett, a betanított munkásokat buszok százaival szállító vállalatok – szándékosan nem sorolom őket – nem termelnek hozzáadott értéket. Ráadásul még véletlenül sem kapcsolódnának be Arad kulturális, művelődési vagy sportéletébe. Rettenetesen lekopaszítva: behozzák a drótot, kiviszik a kábelt az autókba.
Az egyetlen haszon, az ide befizetett illetékek, adók. Arad két egyeteme joggal tehetné fel a kérdést magának, hogy informatikai, fejlesztési, vagyis hozzáadott értéket termelő cégek ugyan miért nem telepednek meg a városban. Amúgy az egyik japán “kábelragasztó”, amelyik Aradon termel, a kutatóközpontját Temesváron hozta létre.
(irházi)
Fotó: illusztráció
![A villamosvezető esete a mosóczi patikával [VIDEÓ]](https://www.aradinap.ro/wp-content/uploads/2017/08/820-248x165_c.jpg)