Honctő megszabadult a magyar időkből rámaradt ipartörténeti ritkaságtól

Honctő megszabadult a magyar időkből rámaradt ipartörténeti ritkaságtól

Az Arad megyei Honctő (Gurahonţ) nem tartozik a szegény települések közé, mégis a megyei tanácsra lőcsölte a hozzá tartozó Zombrád (Zimbru) határában, a románok által Jumelţ-nek nevezett térségben lévő egykori vashámort. A vashámor szerepel az országos műemlék-listán, ám az elmúlt három évtizedben nem sokat törődtek azzal, hogy felújítsák, látogathatóvá tegyék. Csakhogy mivel egy nyilvántartott történelmi műemlék kötelezettségekkel is jár, a község egycsapásra megszabadult tőle, és a vashámor átkerült a megyei tanács közvagyonába. Az átvételt a héten a megyei tanács megszavazta, és az új tulajdonos azt ígéri, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetési időszakban pályáznak a restauráláshoz szükséges pénzösszegre, pedig ezt Honctő is megtehetné. Figyelembe véve az uniós pénzek lehívásának késéseit, azt is jelentheti, hogy a magyar ipartörténeti emlék tíz év múlva sem lesz felújítva.
Csak emlékezzünk a megyei tanácsnak a solymosi és a világosi várakat érintő restaurálási ígéreteire.
A vas- és magánércbányászat Zombrád környékén a XIX. század második felében kezdődött, de megfelelő infrastruktúra (=vasút) hiányában rendre veszteséges maradt. 1878-ban a német Ludwig Heitz vette meg az uradalmat, fűrészárú- és parkettagyára profitot termelt, de a vaskohászatba neki is beletört a bicskája, mert drága volt a készterméket a borosjenői állomásra szállítani. 1888-tól Joseph Liebscher vásárolta meg – ő Honctőtől Ponoraşig keskeny nyomtávú vasutat épített a fakitermelés és -feldolgozás számára is –, 1894-ben Zselénszky Róbert tulajdonába került, és állítólag a 7×7 méter alapú, 12 méter magas vashámor a XIX. század végén még üzemelt.

Categories: Aktuális, Slider

Write a Comment

Your e-mail address will not be published.
Required fields are marked*

Nem vagyok robot : *