100 év fieszta: a román politikai pártok leszavazták a gyulafehérvári nyilatkozat törvénybe foglalását

2019-03-19

Újból bebizonyosodott, hogy akkor, amikor a gyulafehérvári nyilatkozat, kisebbségekre vonatkozó pontjainak betartásától van szó, akkor a román politikai pártok félreteszik az ideológiai nézetkülönbségeiket, összezárnak és egységesen lépnek fel a magyarok ellen. A képviselőház szakbizottságaiban, ma délután egyöntetűen, minden román törvényhozó elutasította a gyulafehérvári nyilatkozat törvénybe foglalását.
A román politikum nem tartja be elődei száz évvel ezelőtt vállalt ígéretét, holott a demokrácia alappillére a jogállamiság, a román demokrácia pedig csakis akkor lehet teljes, ha közjogi szempontból is érvényesek és alkalmazásukban is háborítatlanok a modern román állam jogalapját jelentő 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésen megfogalmazottak
Az RMDSZ továbbra is szorgalmazza úgy az európai, mind az országos törvényhozásban, hogy a kisebbségeket megillető jogokat törvénybe foglalják, ezért kezdeményezte az MSPI állampolgári kezdeményezést, és ezért küzd a román a parlamentben is. Ezúton is bebizonyosodott, hogy Románia nem mintaország, mint ahogyan azt számos külföldi fórumon hangoztatják az ország képviselői. Minden döntéshozó testület előtt a Szövetség ugyanazt hangoztatja: az európai példákból kiindulva a romániai magyarságot maradéktalanul megilletik a kisebbségi jogok.

(RMDSZ-sajtóközlemény)

A GYULAFEHÉRVÁRI HATÁROZAT:

I. Az összes román 1918. november 18 / december 1-jei gyulafehérvári nemzetgyűlése, melyen Erdély, Bánság, Partium és Máramaros vidékeinek képviselői vesznek részt, kimondja az összes román és az általuk lakott területek egyesülését Romániával. A nagygyűlés különösen kinyilvánítja a román nemzet elidegeníthetetlen jogát a Bánság teljes területére, melyet a Maros, a Tisza és a Duna határol.
II. A nemzetgyűlés a fent említett területeknek ideiglenes autonómiát biztosít az általános népszavazással választott alkotmányozó testület összegyűléséig.
III. Ezzel kapcsolatban, az új Román Állam kialakításának alapelvei alapján a nemzetgyűlés kijelenti a következőket: Teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben.
*Egyenlő jogok és teljes autonóm vallásszabadság az Állam minden felekezete számára.
*Tisztán demokratikus rendszer tökéletes megvalósítása a közélet minden területén. Közvetlen, általános, titkos, egyenlő szavazójog nemtől függetlenül minden 21. évét betöltött állampolgár számára a községi, megyei, valamint parlamenti képviseletnél.
*Teljes sajtó-, gyülekezési és egyesülési szabadság, minden emberi gondolat szabad hirdetése.
*Radikális agrárreform. Minden birtokot összeírnak, különösen a nagybirtokokat. Az összeírás alapján a hitbizomány megszűnik, és a nagybirtokok méretének szükség szerinti csökkentésével a parasztoknak lehetővé teszik legalább akkora birtok (szántó, legelő, erdő) megszerzését, amely munkát ad nekik és családjuknak. Ezen agrárpolitika alapelve egyrészt a társadalmi különbségek csökkentése, másrészt a termelékenység növelése.
*Az ipari munkásoknak ugyanolyan jogokat és előnyöket biztosítanak, amilyeneket a Nyugat legfejlettebb ipari államok jogszabályai biztosítanak számukra.
IV. A nemzetgyűlés kifejezi azon óhaját, hogy a békekongresszus kialakítsa a szabad nemzetek közösségét oly módon, hogy a kis és nagy nemzetek egyaránt igazságot és szabadságot kapjanak, és a jövőben ne kerüljön sor háborúkra a nemzetközi kapcsolatok szabályozása érdekében.
V. A nemzetgyűlésen összegyűlt románok üdvözlik bukovinai testvéreiket, akik az Osztrák–Magyar Monarchia igája alól felszabadulva egyesültek anyaországukkal, Romániával.
VI. A nemzetgyűlés szeretettel és lelkesedéssel az Osztrák–Magyar Monarchia által eddig leigázott nemzetek felszabadítását, éspedig a csehszlovák, ausztriai németek, jugoszláv, lengyel és ruszin nemzeteket, és elhatározza, hogy ezen üdvözletet minden felsorolt nemzetnek tudomására hozzák.
VII. A nemzetgyűlés alázatosan meghajol azon román hősök emléke előtt, akik ebben a háborúban vérüket ontották és meghaltak ideálunk megvalósítása, a román nemzet szabadsága és egysége érdekében.
VIII. A nemzetgyűlés köszönetét és csodálatát fejezi ki a szövetséges hatalmaknak, akik fényes csatákban kitartóan küzdöttek a már évtizedek óta háborúra készülő ellenséggel, kiszabadítva a civilizációt a barbárság karmaiból.
IX. Az Erdély, Bánság, Partium román nemzeti ügyeinek továbbvitelére a nemzetgyűlés egy Román Nemzeti Nagytanács létrehozását határozza el, amely teljes joggal, bármikor és bárhol képviselheti a román nemzetet a világ többi nemzete előtt, és meghozhat minden olyan intézkedést, amely a nemzeti érdekek elősegítésére irányul.