Megyei Küldöttgyűlés: mérlegek, irányvonalak

Megyei Küldöttgyűlés: mérlegek, irányvonalak

Ma délelőtt a Bábszínházban került sor az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének Küldöttgyűlésére. Az eseményen jelen volt Székely István, az országos RMDSZ társadalomszervezési ügyvezető alelnöke, aki elsőként lépett a mikrofonhoz, és köszöntötte a résztvevőket, majd országos ügyekről, identitás-megőrzésről, a Minority Safe Pack fontosságáról beszélt. „Egy kisebbség nem lehet ellenzékben, mondta, modus vivendinek nevezve az RMDSZ és a kormánykoalíció közötti viszonyt.
Faragó Péter parlamenti képviselő, megyei elnök a Román Egyesülés centenáriumával kezdte beszámolóját, kijelentve, hogy „tiszteljük mások ünnepét, de nekünk nincs mit ünnepelni, mert a többség erre semmi okot nem adott”. Faragó hangsúlyozta, hogy „tárgyalni sem akarnak közösségi jogokról, sőt, minden magyar igény nacionalista hisztériát kelt”.
Megyei vizekre evezve rámutatott a helyi prioritásra, ami nem más, mint a magyar nyelvű oktatás. Úgy vélte, társadalmi vita szükséges a kérdésben, hisz dönteni kell, mi a hatékonyabb: sok apró magyar osztály erőn felüli, akár szakképzetlen tanárokkal való fenntartása, vagy erős iskolaközpontok létrehozása, amelyek felkészítik a magyar diákokat.
„Viszonylag stabil a kapcsolat a PNL-vel a megyei és a városi tanácsban” – mondta, aminek eredménye, hogy rendre tudják támogatni a civil szervezeteket, egyházakat, helyi közösségeket, kulturális programokat.
A aradi RMDSZ ugyanakkor kivette részét a honosításban, a választásokra való regisztrációban, a szavazatok Magyarországra juttatásában. „Az értelem és az érzelem diktálta, hogy a szavazók 95%-a a Fideszre voksolt” – tette hozzá.
Következtek a további beszámolók: Bölöni György (önkormányzati konferencia), Tripon Ildikó (Nőszervezet), Sipos György (etikai és fegyelmi bizottság), Pál Norbert (szabályzat-felügyelő bizottság), Péró Tamás (pénzügyi ellenőrző bizottság).
A hozzászólásoknál Erdélyi István a magyarság helyzetéről, a kisebbségi és autonomista politizálásról beszélt.
Király András, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke Benjamin Disraeli egykori angol kormányfőt idézve jellemezte az RMDSZ és a PSD viszonyát: Angliának nincsenek barátai, nincsenek ellenségei, csak érdekei vannak.
Oktatási kérdésekkel kapcsolatban elmondta, a fő probléma a diákhiány, mert ősztől 3200-an kezdik el Arad megyében a nulladik osztályt, s ebből csak 137 gyerek magyar nyelven. Tragédiának bevezte, hogy aradi kerületekben nem indul nulladik magyar osztály. „Beszélni könnyű, dolgozni nehéz” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a szakbizottságok papíron megvannak, de nem aktívak. „Civil társadalom felé nyitottabb RMDSZ kellene” – zárta mondandóját.
„Jó lenne, ha jobb lenne” – kezdte hozzászólását Bognár Levente alpolgármester, aki hangsúlyozta, mennyire fontos lenne a kulturális autonómia az erdélyi magyarságnak. Emlékeztetett, hogy 1992-ben 30 ezer, most 16 ezer magyar él a megyeszékhelyen. „Mit lehet tenni? Észt könnyű osztani, de dolgozni kell” – mutatott a lényegre, majd elmondta, több munka szükséges a szórványban, ugyanakkor a magyarság tegye túl magát a letargián, de felhívta a figyelmet a tükröt állító kimutatások hiányára. „Amíg nincs kulturális autonómia, mindent ki kell harcolnunk” – emlékeztetett a hétköznapok apró, láthatatlan harcaira. „Ez a város, ez a megye a miénk is”, sommázott.
Az ülésen további felszólalások is következtek.

(ij)

Categories: Aktuális, Slider