A jelenlévőkben vélhetően egy világ omlott volna össze, ha ma délután a Csiky Gergely Főgimnáziumban a Szabadságszobor Egyesület által szervezett Kovách Géza-könybemutató nem “Gazsi anekdótákkal” zárul. Szerencsére azonban így történt, de csak miután elhangzottak a szükséges és komoly elemzések.
A vendégeket Horváth Levente, az egyesület alelnöke köszöntötte – majd végig ő moderálta a programot –, majd Király András elnök beszélt: “nekem, és a kortársaim feladata, hogy amit tanultunk Kovách Gézától, azt adjuk tovább” – mondta, megjegyezve, hogy az aradi magyar közösség erős, de fontos, hogy “tudjunk örülni a közösség sikereinek”, “találjuk meg a választ az új kihívásokra”.
Ezt követően Erdész Ádám, a Gyulán működő Békés Megyei Levéltár igazgatója beszélt a Művelődés- és helytörténeti írások című kötet születéséről, szerkesztési elveiről, majd Héjja Julianna főlevéltáros, aki “a legtöbbet ásta” a Kovách-hagyatékban, elemezte a kutató szemével Kovách Géza munkásságát.
Érdekes színfoltja volt a bemutatónak Matúz András képzőművész rövid hozzászólása arról, miként és milyen elvek alapján (=”a nebuló szemével”) tervezte meg a könyv borítóját, elmagyarázva annak szimbolisztikáját.
Végül Ujj János és Puskel Péter helytörténészek anektodáztak, elevenítettek fel “Gazsi-sztorikat”. Ujj János a Kovách Géza által megőrzés céljából rábízott elismerő okleveleket átadta Erdész Ádámnak és a levéltárnak.
Az biztos, hogy a közönség soraiban ülő Kovách Géza-tanítványok, barátok, százszor ennyi anekdotát eleveníthetett volna fel, ha van rá idő.
Az eseményen jelen volt, többek között Bognár Levente alpolgármester, Szabó Mihály városi tanácsos és nem utolsó sorban Kovách Géza két unokája is.
Vezető fotón: Horváth Levente, Király András, Erdész Ádám, Héjja Julianna
A két unoka
