Az aradiak szorgalmasak voltak, és bőven a határidő előtt lezavarták az iskolaigazgatók és aligazgatók versenyvizsgáját. A megyében kiírt 180 állásnak azonban csak körülbelül a felét foglalták el a vizsga nyertesei. Magyar szempontból a helyzet enyhén szólva is gyászos, hisz a zászlóshajónak számító Csiky Gergely Főgimnázium igazgatói székére senki nem pályázott, a mostani igazgató, Hadnagy Éva korábban az Aradi Napnak azt nyilatkozta: „nem akartam egy négyéves mandátumot felvállalni, amúgy is csak egy-két éves igazgatói tisztségben gondolkodtam már. Átadom a stafétát”. S ha nincs egy pedagógus sem, aki elvállalná a Csiky vezetését, akkor fölösleges csodálkozni, hogy olyan, hagyományos vidéki magyar általános iskolák első széke sem keltett izgalmat, mint például, Kisiratos vagy Nagyzerénd.
A versenyvizsgára öt magyar pedagógus jelentkezett, közülük kettő – Bacsilla Eszter (Pécska) és Viszhányó Aranka (Aradi Vlaicu Iskola) – ugrotta át sikeresen az akadályt.
Hogy mi következik, arról Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettest kérdeztük.
– Aki elbukta a vizsgát, november végéig fellebbezhet, de a három vizsga közül kizárólag azt, amelyiknek keretében a menedzsment tervét ismertette. A fellebbezésekkel együtt a vizsgák december 16-án zárulnak, s ahol üresen maradt az igazgatói, aligazgatói tisztség, oda a megyei tanfelügyelőség ideiglenesen nevez ki pedagógust legkésőbb 2017. augusztus 31-ig tartó mandátummal, amennyiben addig nem lesz újabb versenyvizsga. Az ideiglenes vezetői tisztségre az érintett iskola tantestülete tesz javaslatot és a tanfelügyelőség dönt. Látva a helyzetet a magyar iskolákban is, már most jeleztem az oktatási intézményeknek, hogy mielőbb üljön össze a vezetőség, gondolkozzanak a személyeken, hisz a javasolt pedagógusnak is bele kell egyeznie. Ráadásul a javasolt személy több kritériumnak is meg kell felelnie: II-es fokozat, címzetes tanár, tagja az úgynevezett oktatási menedzsment szakértői testületnek. És ez utóbbi a probléma. Sajnos, habár 2012 óta lehet megpályázni a szakértői testületi tagságot, kevés magyar pedagógus élt a lehetőséggel. Nem tudom pontosan a számukat, de biztos tíznél kevesebben vannak a megyében, ami komoly gondot jelent majd az ideiglenes kinevezéseknél. Persze, létezik kiskapu: amennyiben egy iskola tantestületében senki nem teljesíti a feltételeket, akkor ez utóbbi nélkül is kinevezhető ideiglenesen. Nem véletlen, hogy a Pedagógusok Házával karöltve hamarosan kurzusokat szervezünk, s erre majd igyekszek bekapcsolni a magyar iskolákban oktató tanárokat is.
Pellegrini Miklós megerősítette, hogy ez a versenyvizsga, habár sokan nem értettek egyet az időponttal, várható volt, része az oktatási törvénynek, csak éppen a szaktárca húzta-vonta a kiírást. „Szerintem is normális dolog, hogy a közintézmények vezetőit versenyvizsgát követően nevezzék ki” – mondta.
A kialakult helyzet további félmegoldásokat vetít előre, újabb ideiglenes kinevezések következnek, elképzelhető, hogy több magyar iskola esetében is rá kell majd beszélni valakit, hogy elvállalja. Szakmai szempontból az ódzkodás érthető, hisz maga Pellegrini is elismerte, ma egy iskolaigazgatónak nem múlik egy úgy napja, hogy ne kelljen valamilyen táblázatot, kimutatást készítenie, ne merülne el a papírok között, miközben neki az iskola szakmai irányításával, diákokkal, saját programokkal stb. kellene foglalkoznia.
Az elkövetkező hónapokat megterheli a tanár-sakk is: aki igazgató volt, de nem indult, vagy elbukta a vizsgát, visszatér az oktatásba. Mi lesz azzal, aki eddig helyettesítette? Ki helyettesíti az ideiglenesen kinevezendő pedagógust a katedráján?
És a december második felében felmerülő problémák sora szinte vég nélkül folytatható.
Irházi János
(Fotó: Pellegrini Miklós)
