A jelek szerint esélye sincs Aradnak arra, hogy a kormány, s vele párhuzamosan a hadügyminisztérium némi pénzzel támogassa a gáji kaszárnya felújítását, hogy az aradi várból végre kiköltözzenek a katonák. S mivel a hadügynek kényelmi, berozsdásodási okokból esze ágában sincs távozni, és visszaadni az aradiaknak a várat, eddig is mindent megtettek a halogatásért, a költségekbe meg pláne nem szállnak be.
Ma Călin Bibarţ alpolgármester a gáji kaszárnyában mutatta meg, milyen munkálatokat kell elvégezni, hogy a a hadügy kívánságára az új kaszárnya NATO-kompatibilis (is) legyen. A kivitelezés – a romos épületek felújítása, átalakítása, új épületek felhúzása, biztonsági és egyéb munkálatok –, az elkészült műszaki dokumentáció szerint kb. 9 millió eurót emészt fel. Ezen felül Arad kénytelen volt tíz hektárnyi területet is átadni lőtérnek, meg telket a katonák-tisztek ANL-tömbjéhez. A kaszárnyában a felújítások mellett 16 építményt dózerolnak le, 15-öt húznak fel.
A munkálatokra a közbeszerzési pályázatot most ősszel írják ki.
A kaszárnya az I. Világháború idején épült pilótaiskolának, s mellette leszállópálya is volt. 1919-ben a románok betelepedtek, határőr zászlóalj állomásozott ott, 1931-1935 között polgári reptérként működött a jelenlegi légi kikötő megépítéséig, majd a katonák visszaköltöztek. Az épület-együttest 2004-ben a megyei tanács vette át, majd továbbpasszolta a városnak.
Amennyiben különösebb akadályok nem merülnek fel az építkezésnél, az átadás-átvételnél, az ANL-tömb felhúzásánál, a katonák öt év múlva kezdhetik meg a kiköltözést a várból. Feltéve, ha a hadügy kap keretet erre.
A kaszárnya jelenleg romokban hever, ékes aradi bizonyítéka a közel 100 év román közigazgatás hatékonyságának.
