Levéltári lapozó: miért büntették meg Aradon Pataky Sándor festőművészt?

Levéltári lapozó: miért büntették meg Aradon Pataky Sándor festőművészt?

Pataky Sándor festőművész, grafikus 1880-ban született Aradon, tanulmányait 1901-ben a budapesti Mintarajziskolában kezdte, ahol többek között Székely Bertalan, Aggházy Gyula, Nádler Róbert voltak a mesterei. Aradon elvégzi a tanítóképzőt, majd itt tanít, de hiába tudják felettesei róla, hogy kiváló és tehetséges festőművész, arra kényszerítenék, hogy 1908-ban a nyári vakáció ideje alatt, többi tanító kollégájával egy hónapig rajzoktatási tanfolyamra járjon, amelyet a minisztérium szervezett. Pataky nem vesz rész ezen, fegyelmi eljárást indítanak ellene.
A fegyelmi tárgyalás szövegéből olvashatnak részleteket, s ebből kiderül, micsoda bűnöket követett el Pataky Sándor, és milyen ítéletet szabtak ki számára.

**
„Arad sz. királyi város közigazgatási bizottságának fegyelmi választmánya a közigazgatási bizottságnak 1908 évi augusztus hó 7-én tartott üléséből 427/1908 szám alatt kelt határozatával Pataky Sándor aradvárosi községi tanító ellen elrendelt fegyelmi vizsgálati ügyet Aradon 1909 évi márczius hó 18-án tartott ülésén nyilvános tárgyalás alá vévén, annak megállapítása után, hogy a tárgyalásra az érdekeltek szabályszerűen hívattak meg és hogy kizárási eset fenn nem forog a vád és védelem meghallgatása után első fokon következőleg

Ítélt:

Pataky Sándor 28 éves, ev. reform. vallású (szerk.megj: a tanítóképzői bizonyítványában még római-katolikusként szerepel) nőtlen, vagyontalan, büntetve nem volt aradvárosi községi tanító, ki 9 év óta működik a tanítói pályán felettes hatóságával szemben tanúsított engedetlenség és durva tiszteletlenség miatt az 1907 évi XXVII t.c. 22-ik szakaszának 1. h. pontjában körülírt fegyelmi vétségben fegyelmileg vétkesnek mondjuk ki, s ugyanazon törvény és szakasz 4.b alpontjának alkalmazásával az országos tanítói nyugdíj és gyámalap javára az ítélet jogerőre történő emelkedésétől számított 15 napon belül-külömbeni végrehajtás terhe mellett fizetendő 50 azaz ötven korona pénzbírságra ítéljük.

Ezen ítélet Pataky Sándor aradvárosi községi tanítóval, a városi tiszti főügyésszel, a vármegyei kir. tanfelügyelővel és a városi községi iskolaszékkel a vétiv mellett azzal közöljük, hogy ellene a kézbesítéstől számított 15 napon belül a közigazgatási biztosság elnökénél benyújtható fellebbezésnek van helye.
Tényállás és indoklás.

A vallás és közoktatásügyi m. kir. Minister úr által 1905 évi június hó 16-án 2202 eln. sz. u. kelt rendelettel kiadott elemi iskolai tanterv az elemi népiskolai rajztanítás terén ujabb irányelveket állapított meg, kimondva, hogy a rajztanítás célja csak az lehet, hogy a gyermekeket megtanítsa arra, miként kell a saját észleleti alapján egyszerű tárgyakat jellemzően ábrázolni.
Az új tanterv az 1906/07 tanévvel lépett életbe. Az aradvárosi Witzer János utcai A/. fiu-i iskola tantestülete ezen új tanterv tanulmányozása után 1906 évi április hó 20-án tartott rendes havi üléséből azon kérelemmel fordult az iskolaszékhez, miszerint eszközölje ki a vallás és közoktatási m. kir. Minister úrnál, hogy az új tantervnek a rajz és kézügyesség tanítására vonatkozó rendelkezései az aradi községi iskolákat illetőleg csak az 1907/08 tanévtől legyenek foganatosítandók, mert az aradi tanítók jóformán kivétel nélkül e tanítási ágak egyikében sem bírnak megfelelő képességgel és szükséges, hogy ezen képességeket a ministerium által rendezendő tanfolyamokon megszerezhessék.” (…)

 

Nem akárhol és akárkiktől tanult művészetet Pataky:

 

Rövidre fogva a terjedelmes szöveget, az akkori oktatási minisztérium rábólintott a halasztásra, sőt, az aradi tanítók még két újabb halasztást kértek és kaptak, a tanfolyam csak 1908. június 15-én, a vakációban vette kezdetét és egy hónapig tartott. De Pataky Sándor nem lelkesedett érte, ráadásul még be is szólt feletteseinek.

„A tanfolyamot vezető Mihalik Gyula főgymn. tanár 1908 évi június hó 19-én kelt jelentése szerint Pataky Sándor közs. Tanító a tanfolyamon nem jelent meg. Az iskolaszéki elnök 1908 június hó 19-én 217/34-908 sz. alatt felhívta nevezett tanítót, hogy a tanfolyamon haladéktalanul jelenjen meg. Pataky Sándor ezen felhívásra 1908 évi június hó 20-án kelt beadványában kijelenti, hogy a tanfolyamon való részvétel szükségét nem érzi, mert ő a rajztanítás minden kérdését jól ismeri. De csodálkozását is fejezi ki, hogy hatósága az ő rajztudásáról tudomást nem szerzett, s élénken tiltakozik, hogy az iskolaszék – szerinte – a tanító tanítási szabadságát gátolja, s kéri hogy az iskolaszék hasonló megróvásokkal és rendelkezésekkel ne kedvetlenítse el a szabadakaratú és szabad gondolkozású tanerőit.”

 

A fegyelmi eljárás elindult, Pataky Sándor fellebbezett a miniszternél a bizottság fegyelmi határozata ellen, de hiába, mert „a vallás és közoktatásügyi Minister úr 1908 évi október hó 23-án 113.251 sz.a. kelt intézkedésével a fellebbezés elutasítása mellett a fegyelmi határozatot jóváhagyta”. Egyébként 1906-1910 között a vallás- és közoktatásügyi miniszter Apponyi Albert gróf volt, a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt színeiben. 1917-1918 között töltötte második mandátumát.

 

Irházi János